Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény.  Ezek a tények is indokolták a Zselici Csillagoségbolt-park létrehozását.

 

Itt, a lakott területektől, városoktól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárul a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg. Derült égbolt esetén az ismert csillagképek mellett a halványabb csillagok sokaságát, és a Tejutat is lehet látni. Fontos lépéseket tenni annak érdekében, hogy a fényszennyezés csökkenjen. Mi, „hétköznapi” emberek is sokat tehetünk annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységünkkel, a mesterséges világítással minél kevésbé zavarjuk a környezetünket. Az élővilág számára a mesterséges világítás rendkívül káros hatást gyakorol, az éjszakai világosság megzavarja az állatok napi életritmusát, a fényforrások nehezítik a tájékozódásukat, gyakran pusztulásukat okozva – utóbbira példa, amikor a rovarok a lámpa körül körbe-körbe repülnek végkimerülésig.

 

A zavaró fények és így a fényszennyezés rohamos növekedésének visszaszorítására a jogalkotás terén is lépésekre lenne szükség. Ezzel ellentétben jelenleg még a közvilágításra vonatkozó szabályozás is hiányzik. Mint az Állami Számvevőszék 2010. augusztusi 1009. sorszámú jelentésében megállapítja:  „A feladatellátás egyes részletszabályait  a közvilágításról szóló 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet tartalmazta, amelyet 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyeztek. Az új, IpM. rendelet helyébe lépő jogszabályt 2009 végéig nem alkották meg. Mindezek következtében az önkormányzati közvilágítási feladat ellátásának módjáról, illetve részletszabályairól sem törvény, sem más jogszabály nem rendelkezik.” A jogszabály a mai napi nem készült el.

 

A teljes mértékű szabályozatlanság mellett méginkább fennáll annak a veszélye, hogy a sokszor túlméretezett fénykibocsátás miatt közpénzekből világítjuk meg a csillagos égboltot is. Ezen felül, ha nem születik olyan szabályozás, amely a pocsékoló, felesleges fényeket korlátozná, környezetünket is újabb káros hatások érik. A közeljövőben jelentős kockázatot jelent a LED fényforrások nem megfelelő elterjedése, mivel az erős kék színű fénykomponensük miatt az élővilágra gyakorolt hatásuk negatívabb és nagyobb fényszennyezést is okozhatnak.

 

A szemléletformálást és az ismeretterjesztést szolgálják a Zselici csillagoségbolt-parkba indított szakvezetéses éjszakai túrák, melyeken csillagász közreműködésével ismerkedhetnek a résztvevők az éjszakai égbolt látványával. A séta közben sok hasznos ismeretet tudhatnak meg a fényszennyezés káros hatásairól is, és arról, hogy mit tehetünk a fényszennyezés csökkentése érdekében.