A  terület adatai:

A védelemre tervezett terület azonosító neve: Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum
Védetté nyilvánító jogszabály száma: 505510/1941.I.b.3. FM rendelet
Az Erdőrezervátum azonosító száma: 28
Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területek, kijelölések:
Szentai erdő (HUDD20063) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület
Belső-Somogy különleges madárvédelmi terület
Baláta-tó nemzetközi jelentőségű vízi élőhely (Ramsari terület)
A tervezési terület kiterjedése: 447,5296 ha
A terület elhelyezkedése: Somogy megye; Kaszó és Szenta
Illetékes természetvédelmi hatóság: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Javasolt természetvédelmi kezelő: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Tulajdonos: Magyar Állam
Képviselője: Kincstári Vagyonigazgatóság
Erdő- és vadgazdálkodásra jogosult szervezet: Kaszó Erdőgazdaság Rt.


A Baláta-tó Természetvédelmi Terület bővítésének és Erdőrezervátum létrehozásának indoklása:

Az országban hatodikként létesített Baláta-tó Természetvédelmi Területet az ott fészkelő vízimadarak és ritka növények megmentése érdekében nyilvánították védetté 1942-ben.
Ma a területen megvalósítandó természetvédelmi cél ennek a pangó vizű, lefolyástalan lápfoltnak a megőrzése, fenntartása, és bemutatása úgy, hogy a természet ne károsodjon. Ez a terület a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete, sajátságos mikroklímával, amely sok reliktum állat- és növényfaj utolsó menedékhelye. Elsődleges cél az itt található ritka növény- és állatfajok, mint pl. az aldrovanda, a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper és a keresztes vipera megőrzése, és a még megtalálható természetes növénytársulások védelme, s ennek alárendelve a táji értékek bemutatása, mint pl. a belső-somogyi tájra jellemző lápos terület váltakozása a kopár homokbuckákkal.
Az erdőrezervátummá nyilvánítás célja a láp védelme mellett a területre jellemző erdőtársulások védelme és megismerése. Mind a magterület, mind a védőzóna erdői emberi hatásnak voltak kitéve. A magterület esetében cél annak megfigyelése, hogy az ember által létrehozott, fajszegény, rossz szerkezetű állományok magukra hagyva hogyan alakulnak át. A védőzónában a védelmi funkciók fenntartása mellett kiemelt cél a nagy területű tarvágásos vágásmód helyett új erdőhasználati eljárások kidolgozása, összehasonlítása, bemutatása.

A BALÁTA-TÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE
2006-2015

1. TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK

Őrizze meg:
- a területen található őslápot,
- az itt található ritka növény- (pl.: aldrovanda – Aldrovanda vesiculosa, szíveslevelű hídőr - Caldesia parnassifolia , tőzegeper - Potentilla palustre) és állatfajokat (pl.: keresztes vipera - Vipera berus), élőhelyüket, és az országosan ritka, egyedülálló természetes növénytársulásokat,
- a terület erdőtársulásait (pl.: genyőtés cseres-tölgyesek / Asphedelo-Quercetum roboris, égeres láperdők / Dryopteridi-Alnetum typicum), az azokban érvényesülő természetes folyamatokat,
- a terület táji értékeit.

Biztosítsa:
- a féltermészetes és ültetvény jellegű erdők természetességének helyreállítását, átalakítását,
- a terület – a természetvédelem érdekeit előtérbe helyező – kutatásának feltételeit,
- a terület oktatási és turisztikai célú bemutatását az élővilág zavartalanságának megőrzése mellett.


2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK

- A láp zavartalanságának biztosítása.
- A láp vízszintjének természetvédelmi szempontból optimális szinten tartása.
- A természetes erdődinamikai folyamatok érvényesülésének biztosítása az erdőrezervátum magterületén.
- A természet- és tájvédelem érdekeinek alárendelt, azok sérelme nélkül megvalósuló, az erdőtársulások természetességének helyreállítását elősegítő erdőkezelés az erdőrezervátum védőövezetében.
- A területen megjelenő invazív gyomfajok visszaszorítása.
- A nagyvadállomány létszámának csökkentése a terület természetes vadeltartó képességének szintjére.
- A látogatható területek magas színvonalú bemutatása.


3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2.§ (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és a 3.2. fejezet tartalmazza.


3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
- A fokozottan védett lápi, vizes élőhelyeken (Baláta-tó, Kis Baláta-tó, Bojsza-tó) mindenféle gazdasági tevékenység és területhasználat tilos. E területeken kizárólag a védett természeti értékek veszélyeztetése esetén, a természeti értékek megóvása érdekében szabad beavatkozást végezni.

3.1.2. Látogatás
- A kisvasút állomása és a madármegfigyelő torony közti sétaút kivételével a fokozottan védett területek csak a természetvédelmi hatóság engedélyével látogathatók, az erdőrezervátum védőzónájának nem fokozottan védett része szabadon látogatható.
- Azok az erdőtagok, melyekben fokozottan védett madár fészkel március 1. és július 31. között nem látogathatók.
- A fokozottan védett természeti területek gépjárművel nem látogathatók. A földutakat lehetőség szerint sorompókkal kell lezárni a fokozottan védett természeti területek határánál.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok
- A fokozottan védett természeti területen kutatás csak a természetvédelem érdekeivel összhangban, részletes kutatási tervvel, a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyével végezhető. A kutatás eredményeiről évente kutatási jelentést kell leadni az igazgatóság részére.
- Az erdőrezervátum védőzónájában az Erdőrezervátum Program keretein belül, annak céljaival összhangban kutatás, kísérleti gazdálkodás végezhető.

3.1.4. Terület- és földhasználat
- A területen tilos olyan tevékenységet folytatni vagy olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a terület jellegét, élővilágát, az itt élő védett növény- és állatfajokat, a lápot, valamint erdőrezervátum rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.
- Épületek, újabb vonalas létesítmények elhelyezése tilos.
- Vízrendezési beavatkozás csak a természetvédelmi kezelő szakembereivel egyeztetett módon, a természetvédelmi szakhatóság engedélyével történhet, kizárólag természetvédelmi célok érdekében.
- Az erdőrezervátumban a vízelvezető csatornák mélyítése, tisztítása tilos.
- Tilos a halászat és a horgászat.
- A fokozottan védett természeti területen az egyetlen megengedett területhasználat a Bojsza-tó melletti vasúti töltés karbantartása, a vegyszeres kezelést azonban itt is kerülni kell.
- A gyepterületek ideiglenesen sem használhatók helikopter-leszállóként.
- A területen nádgazdálkodás nem végezhető.
- A nádasok égetése, bolygatása tilos.


3.1.5. Vadászat
- Újabb vadat vonzó létesítmények - sózó, szóró, etető, dagonya, itató - felállítása a teljes területen tilos.
- A védett terülten csak extenzív vadgazdálkodás folytatható.
- Újabb vadászati berendezések - magasles, lőállás, cserkelő és barkácsutak - létesítése tilos, a meglévők felújításánál ügyelni kell a tájba illő kivitelre.
- A fokozottan védett láp területén a vadászat csak fagyott talaj esetén megengedett.
- Vízivad vadászata tilos.
- A területen hosszútávon csak őshonos vadfajok tarthatók fenn. Új vadfajok betelepítése tilos.



3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése
- A Tuskósi rétet évente le kell kaszálni, a szénát a kaszálást követő egy hónapon belül el kell szállítani a területről.
- Műtrágyák, növényvédő szerek, egyéb vegyszerek használata tilos.
- Tilos a legeltetés.

3.2.2. Erdők kezelése

A Baláta-tó ER magterületén:
- mindennemű beavatkozás és gazdálkodási tevékenység tilos,
- az áthaladó utak, nyiladékok ápolásával fel kell hagyni.

A Baláta-tó ER védőzónájában:
- az Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal folyamatosan egyeztetve kísérleti gazdálkodást kell folytatni annak érdekében, hogy az erdőrezervátumban természeteshez közelítő, őshonos fajokból álló, vegyes korú, fajokban gazdag erdő álljon,
- az esetlegesen megjelenő invazív gyom-fafajokat egyenkénti eltávolítással rendszeresen vissza kell szorítani.

Véghasználatok
- A véghasználati korú állományokban javasolt fahasználati módok:
 Együtemű ernyős bontóvágás, majd egyszerre fél hektárt összefüggően meg nem haladó végvágás az újulat felett (Szenta 7N).
 Lékes tarvágás, 0,2 - 0,5 ha területű lékekkel, minél állékonyabb, természetesebb a erdő annál kisebb a lét. törekedni a természetes (Szenta 5B, 7P).
 Lékes bontóvágás, 0,5 ha területű lékek bontóvágása, majd újulat feletti végvágás, és a lék területének további növelése bontással (Szenta 7M).
 Lékes bontóvágás: 0,2 ha körüli lékek megnyitása és természetes felújítása, majd a felújulás után újabb lékek nyitása. A kitermelhető faanyag mennyisége a folyónövedéket nem haladhatja meg (Szenta 2M, 5A, C, 7O, Kaszó 37F, M).
- A jelenlegi vadlétszám mellett a lékeket keríteni kell (a vad hatásának megfigyelése érdekében kerítés nélkül hagyható 1-2 kontrollterület.)
- A nagyterületű egykorú, vágásérett területek felújítását mielőbb meg kell kezdeni, hogy a nagy kiterjedésű, együtemű véghasználatokat elkerülhetők legyenek. A felújítások első ütemeként 3 részletben a következő 10 évben tarvágásra kerül sor (Szenta 5G, 7L és R).

Nevelővágások
- A tisztítások, gyérítések során a hagyományosnak mondható, homogenizáló jellegű fahasználatok helyett törekedni kell a szerkezeti és faji diverzitás növekedését segítő fahasználatra.
- A természetes erdődinamikai folyamatok hasznosításával olyan erdőgazdálkodást kell folytatni, amely elsősorban az erdőnevelésen és a vágásérett faegyedek kitermelésén alapul.
- A szórtan előforduló tájidegen és nem őshonos fafajokat a nevelővágások során fokozatosan kell eltávolítani, az őshonos fafajokat kell segíteni.
- Nagyobb foltban lévő tájidegen, nem őshonos fafajoknál a nevelővágások során keletkezett kisebb lékeket mesterségesen kell a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal felújítani.

A Baláta-tó Természetvédelmi Terület kataszteri adatai