Kialakulás

Tolna és Fejér megye határán több védett és védelemre tervezett terület
összevonásával 1999-ben jött létre a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet. A vidék
természeti értékeit, morfológiai adottságait a jégkorszak alatt vastagon
felhalmozódott löszréteg határozza meg. Az évezredek alatt összetömörödött,
gyakran kőzetté vált porban különös felszínformák alakultak ki.
Ezt a területet délen az Ős-Sárvíz és a Duna hordalékaként itt maradt homoktalaj
váltja fel. A tengelici homokvidék és a paksi Ürge-mező területein a Kiskunsághoz
hasonló homokbuckás vidékek jöttek létre. Az alföldihez hasonló klíma és az említett
talajszerkezet miatt a Dél-Mezőföld vízben szegény.


Növényvilág

A terület természetes növénytársulásai a homokpuszták, a homoki legelők, a
kiszáradó láprétek és löszpuszta-rétek, melyek közé gyöngyvirágos tölgyesek,
gyertyános tölgyesek és égerláperdők ékelődnek. Szinte minden részterületnek
megvan a maga kiemelkedő botanikai, természeti értéke. Csak az orchideáknak 10
faja fordul elő és helyenként tömeges a kornistárnics valamint a szibériai nőszirom.
Jelentős állományban megtalálható a fokozottan védett tátorján és a ritka -
jégkorszaki maradvány - zergeboglár is. Említést érdemel hazai sáfrányunk a
tarkasáfrány. Nem a környező magashegységekből ereszkedett le, hanem déli
élőhelyeiről nyúlik be a Kárpát-medencébe és a tájvédelmi körzetben két jelentősebb


Állatvilág

Az állatvilágot tekintve a Dél-Mezőföld számos védett és fokozottan védett madár- és
denevérfajnak igen fontos élőhelye. A láprétek ritka madarai a réti tücsökmadár és a
haris, míg a homokgyepeken szalakóták vadásznak rovarokra. A vidék egyik
legismertebb rágcsálója a szintén védett ürge. Az elmúlt időszak betelepítési
programjának köszönhetően populációja jelentősen megerősödött. Természetes
ellenségei közé tartoznak a tájvédelmi körzet területén fészkelő ragadozó madarak,
melyek közül kiemelkedik a hazánkban ritka kerecsensólyom.
A vízfolyások, tavak kétéltűeknek és a nádasokat kedvelő énekes madaraknak
jelentenek otthont, de itt talál költőhelyet a barna rétihéja és vadászterületet a
fokozottan védett vidra is.


Turizmus

A tájvédelmi körzetben turistajelzésen, vagy az Ürge-mező tanösvényen (Paks -
felújítás alatt) lehet kirándulni. A védett területeken csoportok részére a Duna-Dráva
Nemzeti Park Igazgatóság előzetes egyeztetés után szakvezetést biztosít.