A DUNASZENTGYÖRGYI LÁPERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

 TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVE

2007-2016

1.  TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK

Őrizze meg:

-         a területen található, égeres láperdő, bokorfüzesek, láp- és mocsárrétek, nádasok és puhafa ligetek alkotta természetes, illetve természetközeli élőhelymozaikot,

-         a Tolnai-Sárköz jellegzetes tájképi értékeit, a területen található Duna-holtág maradványt,

-         a terület értékes állat- és növényvilágát, különös tekintettel a lápi növényfajokra (pl.: békaliliom /Hottonia palustris/; tőzegpáfrány /Thelypteris palustris/; nyári tőzike /Leucojum aestivum/).

Biztosítsa:

-         a terület eddig még fel nem tárt természeti adottságainak, -értékeinek tudományos kutatásához szükséges feltételeket (botanikai és zoológiai alapfelmérések és monitorozás; szukcessziós és regenerálódási vizsgálatok; vízgazdálkodási vizsgálatok stb.),

-         a helyi lakosság és a látogatók értékvédő szemléletének növelését.

2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK

-         A terület természetvédelmi célú fenntartásának, kezelésének, fejlesztésének, tudományos kutatásának és a gazdálkodási tevékenységek tervszerű és összehangolt elvégzése.

-         A területen engedélyezett erdő- és gyepgazdálkodás természet- és tájvédelmi érdekeknek alárendelt folytatása.

-         Természeteshez közelítő, őshonos fajokból álló, vegyes korú, fajokban gazdag erdők fenntartása.

-         A terület vízgazdálkodásának javítására, a vízvisszatartásra alkalmas módszerek kidolgozása.

-         A degradált területek természetességének visszaállítása.

-         Az invazív fajok állományának visszaszorítása, terjedésük megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel.

-         A szukcesszió megállítása a gyepek megőrzése érdekében.

-         A természeti értékek szempontjából megfelelő vízgazdálkodás.

-         A természeti értékek védelmét elősegítő kutatások (pl. erdő-felújítási kísérletek) támogatása.

-         A természetvédelmi szemlélet erősítését segítő bemutató, oktató és ökoturisztikai célú programok kidolgozása.

3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI FELADATOK

A természetvédelmi kezelés részletes előírásait – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM  rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1.–3.2. fejezet tartalmazza. 

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Fajok védelme

-         Fokozottan védett madárfajok (pl.: kerecsensólyom) fészkének 100 m-es sugarú, illetve költési és fiókanevelési időszakban (február 1-től július 31-ig) 400 m-es sugarú körzetében minden zavarással járó tevékenység (erdő-, vad- és egyéb gazdálkodási tevékenység, turizmus stb.) tilos.

-         A gyepek első kaszálását legkorábban a védett növényfajok virágzása és termésérlelése (június 20.) után, amennyiben a területen földön fészkelő védett madár (pl.: haris) költ, a költési időszak (július 20.) után lehet végezni kiszorító kaszálási módokkal, lehetőleg vadriasztó lánc alkalmazásával. 

3.1.2. Kutatás, oktatás, bemutatás, látogatás

-         A területen kutatás, kísérlet csak természetvédelmi célból végezhető.

-         A terület gyalogosan szabadon látogatható, kivéve a fokozottan védett madárfajok fészkeinek 400 m sugarú körzetét, amely február 1. – július 31. között nem látogatható.

-         Kerékpározás, lovaglás csak a már meglevő utakon lehetséges.

-         Technikai sporttevékenység nem végezhető a területen.

-          Gépkocsiközlekedés csak a természetvédelmi kezelési, illetve az erdő- és vadgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges munkák, valamint havária esetén, a meglévő földutakon lehetséges.

3.1.3. Terület- és földhasználat

-         Építési és ipari tevékenység tilos a területen.

-         Vonalas létesítmények kialakítása (villanyvezeték, gázvezeték stb.) tilos.

-         Tilos hulladék elhelyezése, deponálása.

-         Tűzrakás, égetés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal előzetesen egyeztetve lehetséges.

3.1.4. Vadgazdálkodás

-         A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjén kell tartani.

-         Új vadászati létesítmények kihelyezése, a meglévők felújítása csak a vagyonkezelői jogkörrel is rendelkező természetvédelmi kezelővel való előzetes egyeztetéssel, a tájba illő kivitelre ügyelve lehetséges.

3.1.5. Vízgazdálkodás

-         Tilos a vízelvezető árkok, mélyítése, a terület lecsapolása.

-         Bárminemű vízrendezési beavatkozás megvalósítása csak az igazgatóság szakembereivel egyeztetett módon történhet.

-         Zsilip, áteresz csak a természetvédelmi célú vízellátás biztosítása érdekében, valamint vízkár elhárítása céljából létesíthető és működtethető.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

-         Az agresszíven terjeszkedő cserje- és a nem őshonos, tájidegen fafajokat cserjeirtással, szárzúzózással vagy egyenkénti eltávolítással vissza kell szorítani a gyepekről.

-         Az agresszíven terjeszkedő adventív növényfajokat kaszálással, illetve vízrendezéssel folyamatosan vissza kell szorítani.

-         Az üde kaszálókat rendszeres kaszálással kell fenntartani.

-         Felázott talajon és vízállásos helyeken tilos a kaszálás, legeltetés.

-         Tilos a tápanyagpótlás, a kaszálók, gyepek felülvetése, a gyepek feltörése és mindennemű vegyszerezés (kivéve az invazív fás szárú növényfajok tuskóinak sarjadzás elleni vegyszeres kezelését).

3.2.2. Nádasok kezelése

-         Tilos a nádas égetése.

-         Nádgazdálkodás csak természetvédelmi célból, az igazgatóság szakembereivel egyeztetett módon folytatható.

3.2.3. Szántók kezelése

-         Hosszú távon törekedni kell a szántók természetvédelmi szempontból értékes élőhellyé alakítására.

-         Törekedni kell a szántó művelési ágú területek vadlegelőként való fenntartására. A vadföldek újbóli felszántását, szántóföldi növények vetését kerülni kell, kezelésüket kaszálással, szárzúzózással kell végezni tájidegen növényfajok, gyomok megjelenésének és elterjedésének megelőzése érdekében.

3.2.4. Erdők kezelése

-         A láperdőben nehézgépekkel történő erdészeti munkavégzés csak kiszáradt vagy fagyott talaj esetén lehetséges.

-         A területen tilos tájidegen, nem őshonos fafajok telepítése. Az ápolási, nevelési munkák során e fajok egyedeit el kell távolítani.

-         Tilos vegyszeres védekezést alkalmazni a tájidegen fafajok tuskóinak vegyszeres kezelését kivéve.

-         A nem vágásérett állományokban a nevelővágásokat (gyérítéseket) a „Pro Silva” erdőgazdálkodás irányelveinek figyelembevételével kell végezni.    

-         Vágásérettségi kor nélküli, vegyes korszerkezetű erdőállományok kialakítására kell törekedni.

-          A végvágáskorba kerülő tájidegen (ültetvényjellegű) és nem őshonos fafajok (nemes nyár, akác) állományait szerkezetátalakítással őshonos fafajokból álló, elegyes állományokra kell cserélni. 

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.