Pintér-kert Bánáti bazsarózsa Pintér János, az alapító

7625 Pécs, Tettye tér 9., Tel.: 72/517-200

Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A szépen gondozott kertben számos védett növényfaj is előfordul, többek között csodabogyók, farkasboroszlán, sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát is.


Nyitva tartás
május 1-szeptember 30.: munkanapokon H-Cs: 8.00-16.00, P: 8.00-14.00
Szo-V és ünnepnapokon: 10.00-18.00
október 1-április 30.: munkanapokon H-Cs. 8.00-16.00, P: 8.00-14.00

Belépő
300 Ft/fő, 2 éves kor alatt ingyenes

Szakvezetés
Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőség van szakvezetés igénybevételére.
A szakvezetés díja 1000 Ft/csoport.

Esküvői fotózás
Ezúton hívjuk fel az esküvőre készülődő fiatal párok figyelmét arra,
hogy Pécsett, a Tettyén található, Pintér-kert Arborétumban lehetőség van esküvői fotók készítésére, csodálatos természeti környezetben,
virágok, különleges szépségű fák között. A fotózásra az arborétum nyitva tartási idejében van lehetőség, előzetes bejelentkezést követően. 
A fotózáson maximum 10 fő részvétele engedélyezett.
Az arborétum rendelkezésre bocsátásának díja: bruttó 5000 Ft/alkalom,
melynek díja a helyszínen a pénztárnál fizetendő.



 

 Megjelenítés a Google Maps térképén

A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér Jánosról (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos Természetvédelmi Terület, 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

A kertben több mint harminc védett növényfaj él. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával.

Érdekességek a Pintér-kertben található növényekről

Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica)
A Mecsek legféltettebb és az egyik legszebb lágyszárú növénye. Májusban nyíló bíborpiros virágaiban kevés a sziromlevél, sok a sárga porzó és ötágú termő található. Hazánkban csak a Kelet-Mecsek területén él, a félárnyékos helyeket kedveli. Leginkább a cseres-tölgyesek növénye. Fokozottan védett, eszmei értéke 250.000 Ft. Nevét Paenről a görög istenek orvosáról kapta. Gyökerének görcsoldó főzetét egykor ugyanis epilepszia gyógyítására használták

Szarvas bangó (Ophrys scolopax)
A bangók sajátosan specializálódott növények. A virágok mézajkai sötétbarnák, mintásak, mint egy dongó, ráadásul még szőrösek is, sőt olyan illatot (feromont) árasztanak, mellyel a nőstény csalogatja a hímeket. A becsapott hímek addig keresgélnek, míg a virágpor csomagot elszállítják. A szarvasbangó mézajkán "két szarvacska" található, mely a névadásban szerepet kapott. A Pintér-kertben a karsztbokorerdőben viszonylag sok található belőle. Fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft. A szarvasbangó és a majomkosbor előfordulása miatt kapott a kert 1977-ben országos védettséget.

Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)
Feltűnő, mással össze nem téveszthető örökzöld, védett növény. A csodabogyó nevet azért kapta, mert azt hitték csoda történt és a levelén hozza a virágát és a termését. Az ellaposodó szára (fillokladium) szúrós hegyű. Ezt a tulajdonságát kihasználva régen a kamrába az ételre tették, így az egerek nem dézsmálták meg azt. A népi elnevezése egértövis. A növény apró csillag alakú virágaiból őszre piros bogyók fejlődnek ki. A növény minden részének gyulladáscsökkentő, érszűkítő hatása van.

Jerikói lonc (Lonicera caprifolium)
A Dél-Dunántúlon főleg száraz tölgyesek szélén, bokorerdőkben fordul elő. Kapaszkodó szárú, 4 méterig felfutó cserje, hamvas levelei átellenben állnak. A virágzó ágakon a fellevelek, mint egy gallér összenőttek, ezen helyezkedik el a virágzat. A bimbók csillárra emlékeztetnek. A sárgásfehér vagy rózsás kétajkú virágok pompásak és illatosak. Termései borsó nagyságú korallpiros ikerbogyók. Termése augusztusban érik, szeptemberben le is hullik. Melegkori reliktum növényünk. Védett, eszmei értéke: 5.000 Ft.

Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum)
Mediterrán elterjedésű faj. Kis termetű, gyakran elfekvő növényünk. A "lónyelv" a fillokladium, ezen találhatók a levelei kis nyelvecske formájában. Kora tavasszal nyílnak apró zöld virágai a murvalevél tövében, majd ősszel érnek meg a piros termései. Akár kettő vagy három bogyó is lehet egy helyen. Jóval ritkább, mint a szúrós csodabogyó, így eszmei értéke: 10.000 Ft. Szintén örökzöld.

Pirítógyökér (Tamus communis)
Kétlaki növény, vagyis az egyik növényen csak porzós, a másikon csak termős virágokat találunk. Apró, zöldes virágai nyúlánk laza fürtökben helyezkednek el. A levelei nagyon jellegzetesek: fényesek, mélyen szíves vállúak, háromszög alakúak. A szára balra csavarodva kapaszkodik a mellette álló növényekre. Melegkori reliktum. A jamszgyökérfélék családjába tartozik, a Keszthelyi-hegységben éri el elterjedésének északi határát. Védett, eszmei értéke: 2.000 Ft. Elnevezése valószínűleg onnan származik, hogy aki megeszi a piros bogyóját az mérgezést kap, belázasodik. A lázas gyerek arca, pedig piros.

Tiszafa (Taxus baccata)
Magyarországon őshonos növény. Örökzöld, tűlevelű, nagyon hosszú életű (500-1000 év) és igen lassan növő cserje, vagy kisméretű fa. Fája fénylő vörösesbarna, kemény, tömör. Beltéri szobrok, intarziás bútorok készítésére használják még ma is. Az ágai rendkívűl hajlékonyak, így íjak készítésére használták, főleg Angliában, ezért hazánkból oda exportálták. A növény minden része erős mérget tartalmaz, kivéve a piros magköpenyt. A mérgezés tünete egy órával a fogyasztás után jelentkezik, az emberi szervezetben az érfalak feloldódnak, súlyos esetben a szív is.

Virágos kőris (Fraxinus ornus)
Kis termetű fa, gyakran cserje méretű marad. A karsztbokorerdő koronaszintjében jellemző. Mannakőrisnek is nevezik, mert kérgét megsértve édes nedv szivárog belőle, ez a mannacukor alapanyaga. Melegigényes, ezüstszürke rügyű, páratlanul szárnyalt összetett levelű, vörösesbarna lependék termésű növény. Lombja ősszel sárga vagy ibolyásvörös.

Cserszömörce (Cotinus coggygria)
A törökök hozták Pécsre, bőrcserzésre. A parókafa nevet azzal érdemelte ki, hogy mintha "vattapamacsok" lennének rajta. A virágai között meddő virágok is vannak, ezekből tollszerű képződmények lesznek. Ősszel gyönyörű, kárminpirosra színeződnek a levelei. Meleg- és fényigényes cserje. Fája élénksárga, intarziakészítésre használják. A növényt gyógynövényként is használják, a belőle készült szájvízet ínygyulladás csökkentésére alkalmazzák.

Majomkosbor (Orchis simia)
A kosborok az orchideafélék közé tartozó, érdekes és meglehetősen ritka növények. A hazai fajok talajban gyökereznek. A 20 cm magas növénynek levélrózsája van. A fürtben a virágok a megszokottól eltérően felülről kezdődően nyílnak ki. A mézajkai egy-egy majomra hasonlítanak, mindegyiknek van feje, két karja, két lába és egy rövid farkincája. A Mecsekben leggyakrabban a karsztbokorerdőkben nyílik. A kertben nagy egyedszámban fordul elő, sőt a ritka fehér színváltozat is megtalálható. Védett faj, eszmei értéke 10.000 Ft.