magyar english
Térkép

 
 
 
Mentés
Mentés
Facebook
Videók, fotók
 
 
 
 
 
NATURA2000 fenntartási tervek
 
KooKoo - az éneklő óra

Fontos
A honlapon található fotók szerzői jogi oltalom alatt állnak. Felhasználásuk, másodközlésük csak írásos megállapodás aláírását követően lehetséges.

Jelen honlap a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos honlapja (www.ddnp.hu). Az egyéb más oldalakon található, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kapcsolatos információkért nem vállalunk felelősséget.
 
Programjainkon mindenki saját felelősségére vesz részt. A résztvevők tudomásul veszik, hogy a programokon kép-, illetve videofelvétel készülhet. A részvevők a programokon való részvételükkel hozzájárulnak a kép-, videofelvétel készítéséhez, és annak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság weboldalaira és Facebook oldalaira történő feltöltéséhez, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációjához, marketingjéhez történő időbeli korlátozás nélküli felhasználásához.
A mostani napokban repülnek a Dél-Mezőföld ritkaságai, a hangyaboglárkák
 
A boglárkalepke-félék apró termetükről és szárnyuk általában kék színéről (amely lehet akár piros vagy barna is) könnyen felismerhetők. Hazánkban számos fajuk él, melyek közül öt faj a speciális életstílusú hangyaboglárkák közé tartozik. A hangyaboglárkák sajátossága, hogy petéiket minden faj kizárólag egyetlen növényfaj virágaiba teszi, így élőhelyük is kizárólag a gazdanövény élőhelyéhez kötött, azaz velük szoros kapcsolatban élnek.
   
 
A hangyaboglárkák további érdekessége, hogy a kikelt lepkehernyók egy idő után a talajra ereszkednek, ahonnan a fajra specializálódott vöröshangyák a bolyukba viszik őket. A hernyók ezután a boly belsejében élik tovább életüket. Egyes fajok a hangyák petéivel táplálkoznak – ilyen faj például a vérfű hangyaboglárka. Másokat úgy etetik a hangyák, mint a saját lárváikat – erre példa a szürkés hangyaboglárka. A vérfű hangyaboglárka az őszi vérfű, a szürkés hangyaboglárka a védett kornistárnics virágaiba petézik. Mindkét növényfaj a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet homokbuckái között meghúzódó ritka lápréteken tenyészik. E növényfajok virágzása augusztus végére, szeptember elejére esik, ezért lepkéik is ebben az időben repülnek.

A Dél-Mezőföldön nyár végére kiszáradó, kis kiterjedésű kékperjés lápréteket találunk, melyek mára a teljes eltűnés szélére sodródtak. Az egyre melegebb nyarak miatt egyre hosszabb időre kiszáradnak, talajvizük egyre mélyebbre húzódik. Ennek következtében, elsősorban a tájidegen bolygatott kultúrerdőkből meginduló gyomosodás hatására özönfajok szorításába kerülnek. A túltartott vaddisznóállomány túrásaival a sokszor mindössze fél hektár, vagy még kisebb kiterjedésű élőhelyeket teljesen tönkreteheti, mivel a túrás helyén megindul a gyomfelverődés. Az özönfajok kiszorítják az őshonos növényfajokat, így a hangyaboglárkák törpepopulációinak is meg vannak számlálva az órái. Sajnos ezen kis kiterjedésű láprétek fenntartása a legtöbbször szinte megoldhatatlan megközelítésük miatt nehézkes, vagy egyáltalán nem megoldható. Aki esetleg augusztusban is túracipőt vesz és felkeresi a tájvédelmi körzet ezen területeit, sok érdekes és ritka lápréti növény- és állatfajjal találkozhat. Ha szerencséje van, a mostanság petéző vérfű- és szürkés hangyaboglárkákat is megcsodálhatja. Mindkét lepke hazánk ritka, védett, veszélyeztetett faja, természetvédelmi értékük egyedenként 50.000 Ft.

Kép és szöveg: Kováts László
 
   
 
2019.08.30.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design