A lecsapolt halastó terített asztal

2020. november 19.

Az őszi időszakban jellemző, hogy a halastavaknál elkezdődnek a lehalászási munkálatok. A tavakban nevelt halak befogásának könnyítésére a tómeder vizét lecsapolják, így szabaddá válik a tófenék, és az addig hullámzó vízzel borított terület egyszerre szabad iszapfelszínné változik.

Az újonnan megjelenő környezet jó lehetőséget kínál az ősszel hazánkban átvonuló vízimadarak számára, amelyek így kiváló táplálkozó-területeket találnak országszerte. Míg a tómederben visszamaradó, sekély vízben rekedt apró halak a gémféléknek, rétisasoknak nyújtanak zsákmányt, addig a szabad iszappadokon megjelennek a partimadarak. Az apró termetű gázlómadarak között sok érdekes megfigyelésre tehet szert, aki távcsővel végigbogarássza az egy-egy ilyen lecsapolt tómederben összegyűlt asztaltársaságot. A cankók és partfutók között az éles szemű megfigyelő sárszalonkákat is felfedezhet. A kiváló rejtőszínnel megáldott madár tökéletes specialistája a híg iszapban való táplálkozásnak. Testméretéhez viszonyítottan eltúlzott méretű csőre igazi műszer. A rugalmas csőr idegszálakkal ellátott végével a madár anélkül képes érzékelni az iszap mélyén megbújó férgeket, hogy meglátná azokat. Táplálkozás közben ki sem húzza a sárból, úgy szondázza végig a tófeneket. Amint érzékeli a zsákmányt, csőrének vége csipeszszerűen kinyílik, és már el is kapta a megérdemelt táplálékot. A sárszalonka (Gallinago gallinago) Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.


(Szöveg és fotó: Völgyi Sándor)