Közös ellenségünk: a bálványfa
2020. május 20.
A koronavírus gyors terjedése felhívja a figyelmünket a globalizációval összefüggésbe hozható ökológiai problémákra is. A kontinensek közötti utazásokkal egy időben megkezdődött a növény- és állatfajok szándékos betelepítése és véletlenszerű behurcolása is.
A nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és a fokozódó turizmus következtében egyre több élőlény jut el természetes előfordulási területétől távoli helyekre. Egyes fajok kiválóan alkalmazkodnak új környezetükhöz, és természetes ellenségek hiányában az őshonos fajokat kiszorítva hódítanak meg hatalma területeket, foglalnak el és alakítanak át természetes élőhelyeket.
Legagresszívabban terjedő, és így a legtöbb problémát okozó özönfajaink egyike a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A köznyelvben – tévesen – ecetfaként is emlegetett faj Kínában őshonos, Európában díszfaként kezdték ültetni a 18. században. Egyenes, szürke törzséről, nagyméretű, szárnyasan összetett leveleiről és jellegzetes, kellemetlen szagáról könnyen felismerhető.
Nagyon gyorsan terjed, a talajban nitrogén-felhalmozódást idéz elő, ráadásul olyan anyagokat juttat a környezetébe, amelyek gátolják más növények növekedését. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és gyomfajok (csalán, ragadós galaj, bodza) kezdenek el megtelepedni. A termőhelynek ez a kedvezőtlen átalakulása csak nehezen és költségesen visszafordítható folyamat.
A bálványfa elleni védekezés csak úgy lehet hatékony, ha megelőzzük tömeges megjelenését. Mivel általában zavart területeken jelenik meg és onnan terjed a messze repülő magok, vagy a rendkívül intenzíven növekedő gyökérsarjak segítségével, sokszor a településekről, építkezések környezetéből, kiskertekből kerül a természetes élőhelyekre.
Sokat tehetünk terjedésének megállítása érdekében, ha a kikelő egyedeket azonnal kigyomláljuk!
Megerősödött állományait már csak folyamatos, többszöri permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel és fainjektálással lehet elpusztítani. Ez a vegyszeres kezelés azonban költséges, további környezetterhelést jelent és hatékonysága sem garantálható minden esetben.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt partnereként támogatást nyert több értékes gyepterület természeti állapotának javításához. Egyik projektelemként a Szársomlyó fokozottan védett gyepterületein is terjedő bálványfa visszaszorítása érdekében végzünk beavatkozásokat. Az eredmények hosszú távú megőrzéséhez azonban elengedhetetlen fontosságú, hogy a környező szőlők, kertek tulajdonosai szintén gondoskodjanak a területükön megjelenő bálványfaegyedek eltávolításáról.
Szöveg és fotó: Dévényi Borbála