A békamentésről, és annak helyi történetéről röviden
Baranya megyében az első szervezett mentés az 1990-es években Orfűn, a tó mellett történt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében. Ott ez azóta is folyik, több helyen viszont később indult csak hasonló tevékenység. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2003 óta végzi Sikondán a mentést az egyesülettel karöltve.
A mentés ott szükséges, ahol a békák vonulási útvonalát forgalmas közlekedési út keresztezi. Tudni illik, hogy a szárazföldi békák élete csak a peterakás idején van vízhez kötve, ezen az időszakon kívül többnyire erdőben élnek. Kora tavasszal a napsugarak első melengető hatására, a telelőhelyükről tömegesen megindulnak e kétéltűek a vizek felé. Ilyenkor a nőstény béka van különösen nagy veszélynek kitéve, aki - fajtól függően 800 és 12000 közötti számú petét cipel magával, így mozgása különösen nehézkes. Ezt még nehezíti, hogy a hímek gyakran már vonulás közben ráakaszkodnak a petehordozókra, tovább tetézve a dolgot akár hárman négyen is.