A tájvédelmi körzet magába foglal több, korábban létrehozott természetvédelmi területet, így a Jakab-hegy, Melegmányi-völgy, Pintér-kert, Abaligeti-barlang felszíne területét, a Kőszegi-forrás erdőrezervátumot, valamint a helyi jelentőségű védett természeti területek közül a Pécsi Parkerdőt.

A geológiai értékek közül ki kell emelni a tájvédelmi körzet délnyugati részén elhelyezkedő Jakab-hegyet és környékét, amelyet zömében alsó triász és perm üledékes kőzetek, homokkő, aleurolit és konglomerátumok építenek fel. A meredek, déli lejtők látványos morfológiai elemei a kipreparálódott konglomerátum tornyok, a Babás szerkövek, illetve a Zsongorkő természetes kilátópontja.

A terület flórája szubmediterrán hatás nyomait viseli magán, erre utalnak azok az elterjedt védett növényfajok is, mint például a piritógyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illír gyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusuk. Növénytani értékei közül kiemelhetünk több hazai orchideafajt (majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágot vagy a havasi tisztesfüvet is. Az állatvilág is számos védett fajjal képviselteti magát. Az ízeltlábúak közül meg kell említeni a gyepterületekre jellemző magyar tarszát, a karsztvidék völgyeiben előforduló mecseki tegzest és a sárgafoltos hegyiszitakötőt. A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon előfordulhat a fokozottan védett haris is. Emlősfajok közül – köszönhetően a számos barlangnak, üregnek – kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk (például csonkafülű denevér, kis- és nagy patkósorrú denevér). 

(Forrás: ddnp.hu, sorozatszerkesztő: Varga Zsolt őrszolgálat-vezető)